Az alábbi 5 téma valamelyikéből várunk pályamunkákat a diákoktól.

1. Özönnövények a környéketeken. Az előző diákpályázati felhívásokban meghirdetett inváziós- vagy özönnövények településetek környékén felmérésének eredménye most adható be (ha 2006 vagy 2007 évben elvégeztétek a terepmunkát). Az eredetileg kiírt, számos özönnövényre vonatkozó vizsgálathoz képest 2007-ben lehetőség volt egy egyszerűbb felmérésre is: egy (vagy néhány) özönnövény (pl. bálványfa, akác, selyemkóró) megjelenésének részletes térképezése településetek környékén. Ehhez szükségetek lesz településetek részletes (rendszerint 1:10000 méretarányú) térképére, aminek segítségével az alapos bejárás után feltüntetitek azokat a helyeket, ahol az invázós faj előfordul, tömegességét durván jellemzitek (pl. szálanként, foltokban vagy nagy tömegben jelenik meg). Benyújtandó a végeredményként kapott térkép rövid szöveges ismertetéssel.
2. Biológiai Borítottság vizsgálata a GLOBE hálózaton belül. A GLOBE központi honlapján (www.globe.gov) eddig összegyűjtött adatbázisban keressetek adatokat biológiai borítottság (Land Cover/Biology) témakörben. Ehhez úgy juthattok el, hogy a “For Students” fül alatt legördulő menüben a “Finding Data”menüpontot, ezen belül pedig a “Data Access” almenüt választjátok. A bizonyára már ismerős űrlapon a “Land Cover/Biology” adatfejezetet (ill. annak egyes alfejezeteit) kell kipipálni és így lekérni az adatokat (lap alján “Get the data now”). Végezzetek összehasonlítást, mely országokból áll rendelkezésre a legtöbb adat! Ezt jelölhetitek is egy világtérképen. A Land Cover/Biology témakörön belül a három adattípus (Tree Biometry, Grass Biometry, Land Cover) adatlefedettségi megoszlása milyen: melyikből áll rendelkezésre a legtöbb, melyikből a legkevesebb adat? Az adatgyűjtés időpontja (év) szerint milyen az adatgyűjtési aktivitás? Mikorról és honnan vannak a legrégebbi adatok? Hogyan változott a gyűjtött adatmennyiség az évek során? Készítsetek rövid összehasonlító elemzést ezek és hasonló kérdések alapján!
3. Hibalehetőségek a biológiai borítottsági és a fenológiai (növények évszakos fejlődési ritmusa: rügyfakadás, levélzet kibontása, levélhullás) adatok gyűjtése során. A helyi GLOBE aktivitásotok lassan egy évtizedre nyúlik vissza. Ezalatt jelentős tapasztalatokra tettetek szert a mérések és megfigyelések végzése során. Bizonyára többször előfoddult, hogy hibáztatok akár az adatgyűjtésben, az értékelésben vagy a számítógépes adattovábbításban. Erre a tapasztalatra támaszkodva gyűjtsétek össze ezeket a hibákat és a javaslataitokat arra, hogyan előzhetők meg az egyes hibák, ill. ha már megtörténtek és időben felismertük őket hogyan korrigálhatók! Külön érdekes téma a hibák észlelése. Milyen módon ellenőrizhetők a saját mérési eredmények, hogy valóban jót figyeltetek meg / mértetek? Ezekről készítsetek ismertetőt a biológiai borítottság és a fenológiai megfigyelés témakörökből úgy, hogy az hasznos segédanyag lehessen más Globe-os diákok számára is!
4. A rügyfakadás és lombhullás megfigyeléseitek összehasonlító értékelése. Ezeket a vizsgálatokat néhány éve már folytatjátok. Remélhetőleg ezen a tavaszon sem feledkeztek meg a rügyfakadás GLOBE eljárás szerinti megfigyeléséről! A birtokotokban levő adatok alapján készítsetek összehasonlító értékelést! Mennyiben különbözik az egyes években a rügyfakadás / lombszineződés / lombhullás dátuma? A különböző fafajok, amiket figyelemmel követtek, egyformán válaszolnak az egyes évek eltérő időjárására? Számítsátok ki mindegyik fafajnál a rügyfakadáshoz szükséges hőösszeget minden évben a szokásos módon! (A saját meteorológiai méréseitek felhasználásával az adott év január 1.-től kezdve a rügyfakadás napjáig (fafajonként) adjátok össze a napi középhőmérsékleteket abban az esetben, ha az fagypont feletti volt. Például ha a február 1-5 napok napi középhőmérsékletei rendre -1,2; -0,5; 1,2; 2,4; 2,1 Celsius fok, akkor ennek az időszaknak a hőösszege 5,7 C fok (az első két negatív értéket nem összegeztük)). Hasonlítsátok össze a kapott hőösszeg értékeket: az egyes fajokat azonos évben, ill. minden egyes fajnál az évek közötti különbséget! Vajon a rügyfakadás dátuma vagy a hőösszege variál jobban egy fajnál az évek között? Az eredményeket foglaljátok össze nrövid tanulmányban!
5. Keressétek a legnagyobbakat és dokumentáljátok pontosan! Amennyiben a GLOBE Biológiai Borítottság Mintaterületetetek erdőben van, akkor keressétek ott a legnagyobb méretű faegyedeket! Pontosan mérjétek is meg a GLOBE Biometria feladatnál alkalmazott eljárással a fa magasságát és mellmagassági kerületét. Jegyezzétek fel mindegyik esetben a fa faját is (pl. kocsánytalan tölgy, korai juhar). Adjátok meg az első 5 helyezett adatait külön a magasság és külön a törzskerület kategóriákban! (Korántsem biztos, hogy a két mutató szerinti rangsor megyegyezik. A különböző fafajok eltérő növekedési formája, alakja miatt nem garancia, hogy a legmagasabb egyed egyben a legvastagabb törzsű is!) Dokumentáljátok fényképfelvételekkel legalább az első helyezetteket ill. mérési munkátokat. Ezt a keresgélést természetesen nem csak a 30 x 30 m-es mintanégyzetetekben kell végeznetek, hanem annak tágabb környékén, az erdőben, ahova szabad bejárás biztosított. Ábrázoljátok grafikonon is az adatokat! Az eredményeket foglaljátok össze rövid tanulmányban!

I. A meteorológiai mérések kiértékelésének, feldolgozásának alapja az adatok megbízhatósága, az oly fontos minőségbiztosítás.

A magyarországi GLOBE iskolában 9 éve folynak meteorológiai megfigyelések. Vajon jók a mérések? Rendezzétek egységes adatbázisba a méréseket, ellenőrizzétek az adatokat! Ha már vannak archivált adatsorok, akkor egészítsétek ki őket az utóbbi időszak méréseivel! Tartalmaznak-e az adatsorok tévedéseket, elütéseket. Készítsétek el és archiváljátok a meteorológiai műszerek hitelesítési jegyzőkönyveit is (pl. hőmérséklet). Ellenőrizzétek le ismét, hogy a műszerek elhelyezése megfelel-e a GLOBE követelményeinek, lehet-e jobb helyet találni?

Ha a GLOBE mérőhely környezetében van meteorológiai állomás, akkor próbáljátok összehasonlítani a méréseiteket az ottaniakkal. A szélsőséges hőmérsékleti, és csapadék adatok minden esetben reálisak voltak? Nincs markáns eltérés a felhőzet mennyiségében és típusában más iskolák adataihoz képest? Mit mutattak a szomszédos GLOBE Iskolák adatai? Mit mértek a közeli meteorológiai állomásokon? A biztosan hibás méréseket vegyétek ki az adatbázisból! Jellemezzétek az eddig összegyűjtött adatokat.

Ha elvégeztétek a meteorológiai mérési adatok ellenőrzését, mutassátok be az időjárási elemek változásait. Érdekes lehet a szélsőségek elemzése is (pl. legnagyobb napi, heti, vagy havi csapadék, leghosszabb csapadékmentes időszak, a legmagasabb és a legalacsonyabb napi maximum és minimum hőmérséklet). Hasonlítsátok össze az iskolátokban mért adatokat más hazai és kárpát-medencei iskolák méréseivel.

II. Mutassátok be a legfontosabb általatok használt internetes meteorológiai oldalakat. Hogyan tájékozódtok az elkövetkező napok időjárásáról? Az internetes barangolásnál pl. az ELTE Meteorológiai Tanszék, vagy az Országos Meteorológiai Szolgálat oldaláról indulhattok.

III. Mikroklíma mérések.

A hőmérsékletben, nedvességben és más meteorológiai paraméterekben megjelenő lokális különbségek (pl. mező, erdő, vízpart, iskolaudvar, domboldal) derült napokon jól megfigyelhetők. A GLOBE műszerek lehetőséget adnak arra, hogy egymáshoz közeli különböző felszínek felett (pl. óránként ugyanoda visszatérve) megmérjük a hőmérsékletet, nedvességet, vagy a szélsebességet kézi műszerekkel. Kövessük a meteorológiai mennyiségek napi változásait, elemezzük a mikroklíma sajátosságait!

IV. Felhőzet, kondenzcsík.

(a) Kövessétek a felhőzeti mező változását a nappali órákban, lehetőség szerint óránként több napon keresztül. Készítsetek fényképsorozatokat. Elemezzétek a felhőfajtákat. Készítsetek saját felhőkatalógust.

(b) Frontmentes napokon mikor jelentek meg az első gomolyfelhők, hogy nő a mennyiségük? Kövessétek a magas szintű felhőzet változását is! Vizsgáljátok meg a kondenzcsíkok számát, alakját élettartamát! Hogy változik a kondenzcsíkok száma és típusa az egyes napokban? Nézzetek utána INTERNET-es információk alapján a kondenzcsíkok lehetséges éghajlati hatásainak.

(c) A GLOBE adatok alapján elemezzétek a kondenzcsíkok számát USA és nyugat-európai iskolák adatai alapján. Dolgozzátok fel a hazai iskolák felhőzeti és kondenzcsík megfigyeléseit! Végezzetek egy hétig ti is részletes kondenzcsík megfigyeléseket! Készítsetek fényképeket, kövessétek 1-1 kondenzcsík alakjának a változását! Milyen éghajlati (éghajlat-változási) hatásai vannak a kondenzcsíknak, szerepelnek-e ezek a hatások az IPCC jelentésben?

V. Az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) 2008. áprilisában Magyarországon tartotta ülését.

(a) Mutassátok be az IPCC munkáját, a legutolsó helyzetértékelő jelentését!

(b) Sokat hallunk az éghajlatváltozásról. Mutassátok be Magyarország éghajlatát és a lehetséges XXI. századi éghajlatváltozási forgatókönyveket! Milyen változásokkal számolhatunk? Hogyan segíthet az éghajlatváltozás tanulmányozásában a GLOBE program?

(http://www.met.hu/omsz.php?almenu_id=climate&pid=climate_main&mpx=0)

ELTE Meteorológiai Tanszék honlapja http://www.nimbus.elte.hu/

Országos Meteorológiai Szolgálat honlapja http://www.met.hu/

Hallgatók által készített előrejelzések http://www.metnet.hu/

Időjárási Világszervezet honlapja http://www.wmo.ch/indexflash.html

Saját, vagy a GLOBE-honlapról származó adatok alapján készítsétek el

1. egy vízfolyás vagy állóvíz több mérőhelyéről, de egy mérési időpontban származó adatainak összehasonlítását,

vagy

2. egy mérőhely különböző időpontokból származó adatainak összehasonlítását!

Várjuk a GLOBE-munkával kapcsolatos művészeti alkotásokat. Lehet küldeni irodalmi (vers, novella), képzőművészeti (rajz, festmény, fénykép, montázs, plakát) alkotásokat.

Ebben az évben először a témához kapcsolódó jelenetet is be lehet küldeni. Ebben az esetben részletes forgatókönyvet, a színpadkép leírását, illetve lerajzolását, esetleg az előadás felvételét is kérjük mellékelni.

Valamennyi témakörben készített pályamunkát kizárólag elektronikus úton (CD-n, vagy e-levélben) küldjetek el.